House sitting tsunami riadóval

A christhchurchi kirándulás után egy house sitting időszak következett.

A house sittinggel először akkor találkoztam, mikor még otthon voltam és azt szerveztem, hogy az első időszakot hogy fogom itt eltölteni, amíg nincs autóm amiben aludni és utazni tudnék. Kaptam egy tippet, hogy a house sitting jó dolog. Több konkrétum nem volt, így hát elkezdtem utánanézni. Kiderült, hogy ez arról szól, hogy emberek, akik elutaznak otthonról keresnek “house sittert”, aki vigyáz a házra és legfőképpen kisállataikra szállásért cserébe. Az állatok a sztenderd kutyától macskától az egzotikusabb állatokon át (gyíkok, kanárik, galambok) a farm jószágokig bármik lehetnek. Itt Új Zélandon például elég sokan tartanak tyúkot, még a városokban is (1 db tojás kb 220 Ft, lehet hogy ez is közrejátszik. Ezeken a helyekn napi feladat, hogy a tojásokat össze kell gyűjteni, aztán lévén a tulajdonos nincs otthon meg is lehet enni. :))

Beléptem ilyen témájú Facebook csoportokba és sikerült lehetőségeket találni. A sikerarány elég kicsi, mert rengeteg a jelentkező és nagyon sokat számít a review, ami az indulásnál még nincs. Szerencsére sikerült találni egy helyet az első időszakra Christchurchben, azután később a déli sziget déli részén majd most az északi szigeten Maketuban. Ezek jó időszakok, egy kis kizökkenés a nomád életvitelből.

Ez volt most az elmúlt napokban, Molly-ra vigyáztam, aki Ő:

És Maddie-re, aki lévén macska független lény, nem nagyon kell rá vigyázni, csak enni adni neki, amúgy nem nagyon érdekeltem:

De azért cuki volt, amikor éhes volt, befeküdt az ölembe picit dorombolni.

A hely csodálatos volt. Egy átlagos kis házikó elképesztő fekvéssel egy dombtetőn óriási fedett terasszal és óceánra néző kilátással.

Azt megszoktam már, hogy bárhol járok tengerparton itt, mindenhol ki vannak téve a táblák, hogy mi a teendő tsunami esetén – merthogy elég sok a földrengés erre – de ezek mellett legtöbbször csak elmentem. Itt viszont egyik éjszaka kaptam egy pici ízelítőt a feelingből, megszólaltak a szirénák az éjszaka közepén.

Mivel az éjszaka közepe volt, gondoltam hogy nem gyakorlat, érdekes érzés volt, hogy ez most tényleg komoly??? Izgulni nem kellett, mert a ház elég magasan volt ahhoz, hogy – hacsak nem egy olyan CGI szökőár jön, mint a 2012 című filmben, akkor nem érhet el. Hallgattam, és egyre erősebbek lettek a hullámok hangjai, majd néhány autó hajtott el az amúgy kihalt utcában a dombtető felé. Nekik, akik lent parkoltak a tengerparton és ott éjszakáztak izgalmasabb lehetett arra kelni, hogy el kéne onnan menni mert ez nem gyakorlat.

Másnap utána olvastam, és egy 7.0 erősségű földrengés volt Tongán, ami nem kicsi, emiatt kapcsolták be a szirénákat, mint kiderült inkább csak elővigyázatosságból, a nagyobb hullámokon kívül végülis szerencsére nem történt baj.

Amikor kutyákra vigyázok, mindig rájövök, hogy mennyire igaza van annak a barátomnak, aki azt mondta, mióta kutyája van, sokkal fittebb. Igaz is, minden nap vinni kell sétálni, megmozgatja az embert, de közben gyönyörű helyekkel lehet találkozni. :☺️

Lesz még egy ilyen lehetőség, addig azonban másfél hét terv nélküli utazás, illetve inkább kevés utazás, több befelé figyeléses időszak lesz. Most úgy érzem, erre van még itt szükség, az aktív részéből elegendő jutott. 😊