Csendes tóparti elvonulás

Véget ért a house-sitting, azt ezt követő időszak pedig leginkább egy csendes elvonulós időszak.

Az utazás első 2,5 hónapja a felfedezésről és az utazásról szólt, azután jöttek a srácok, akkor ugyanez volt csak háromszoros tempóban, most pedig a lelassulás ideje jött el.

Van egy nagyon cuki kis kemping egy tó partján, ahol még Bencével voltunk. A kemping egy basic kemping, két pottyantós wc-n kívül (ezek kézfertőtlenítővel felszerelve, a jobb fajtából) nem nagyon van semmi infrastruktúra, de az elhelyezkedés gyönyörű, közvetlenül a tó partján lehet kempingezni, fürdeni is lehet a tóban ÉS van 4G internet ami így a semmi közepén elég ritka itt!!

Amikor itt voltunk egy jókedélyű kemping menedzser erős texasi – új-zélandi kevert akcentussal járt körbe-körbe egy POS terminállal elkérve mindenkitől a 15 dollárt éjszakánként, ami a kemping ára volt. A fickó most is itt van, meg azóta egy másik is volt, de egyik se kért pénzt tőlem, így pár napja ingyen táborozok, ez tetszik. 🙂
Mivel ez az időszak most a befelé fordulásról, meditációról szól így nincs sok említésre méltó történés, inkább beszéljenek a képek a hely a különböző napszakokban, fényviszonyok között.

Egy érdekesség talán, hogy a táborhely szomszédom egy fiatal pár. A nő ében fekete, a srácnak meg nagyon tipikus német arca van szőke hajjal, de végül kiderült, hogy nem a Nationalelf tagja, hanem franciák mind a ketten. 3 gyerekük van, akik így igazi kis Capuccinók lettek. Több, mint 10 éve jöttek el Franciaországból, és jelenleg lakókocsiban élnek 5-en, járnak fel-alá az országban. A srácnak valami remote munkája van szerintem, mert egy laptopon dolgozgat napközben. Érdekes életforma lehet három gyerekkel. A legkisebb (2 éves) odajött hozzám és elkezdett haverkodni velem, aztán a többi is, mostanra haverok lettünk, bár azt, hogy a kicsi mit mond csak félig értem. 😀

Hamarosan újabb house-sitting kezdődik, ami már a vége felé közelít az utazásnak, lassan autó eladás és tovább lépés. 🙂